Amikor a beszállító már nem hónapokra vár

Mit mutatnak a kórházi fizetési tapasztalataink saját kutatásaink alapján?

2020 és 2026 első féléve között folyamatosan nyomon követtük a kórházi kötelezettekhez kapcsolódó, faktorált szállító–vevő párok fizetési teljesítményét. A vizsgált időszakban 68 egyedi szállító–vevő kapcsolat adatát dolgoztuk fel, összesen közel 3,96 milliárd forint értékű számlaforgalommal és 3.265 kifizetett számlával.

A legfontosabb mutató, az átlagos fizetési késés a teljes időszakra vetítve 47,4 nap – ez a mi ügyfeleink faktorált számláinak tényleges kifizetési csúszása, nem a szerződéses határidő. Évenkénti bontásban a kép hullámzó, és 2024-ben tetőzött:

• 2020: 40,5 nap
• 2021: 31,0 nap
• 2022: 45,8 nap
• 2023: 48,7 nap
• 2024: 69,6 nap
• 2025: 39,0 nap
• 2026 I. félév: 35,2 nap

Érdemes kiemelni egy másik mintázatot is: az elmúlt két évben, a 2026-os országgyűlési választás közeledtével és évében a fizetési késés érdemben javult (a 2024-es 69,6 napról 39,0, majd 35,2 napra csökkent) – ezt egyelőre inkább figyelemre méltó, friss egybeesésnek tekintjük, nem pedig bizonyított, rendszeresen ismétlődő választási ciklus-hatásnak.

Az átlagos futamidő ezzel szemben végig viszonylag stabil, jellemzően 31–43 nap között mozgott – vagyis az ingadozás elsősorban nem a szerződéses feltételekből, hanem a kötelezettek tényleges fizetési hajlandóságából fakad. A vizsgált időszak legnagyobb egyedi késése egy 2023-as szerződésnél fordult elő, 311 nappal – ez jól mutatja, hogy még a faktorált körben is előfordulnak kiugró, egyedileg kezelendő esetek.

Ez a szám kontextusban: mennyivel jobb a fizetési határidő kórházi ügyfeleinknél a piaci átlaghoz képest?

A saját adatunkat érdemes a nyilvánosan elérhető piaci információk tükrében nézni. A Magyar Államkincstár adatai és a szakmai szövetségek (pl. az Orvostechnikai Szövetség) beszámolói szerint 2026 januárjára a magyar kórházak teljes tartozásállománya átlépte a 109 milliárd forintot, és az 533 adatszolgáltató intézmény közül 181-nél halmozódott fel tartozás. Egy korábbi szövetségi nyilatkozat szerint a nem faktorált, közvetlen beszállítói kör átlagos fizetési késedelme mintegy 8 hónapra rúgott.

Ehhez képest a mi 47,4 napos átlagunk – a leggyengébb, 69,6 napos 2024-es évvel együtt is – továbbra is jelentősen kedvezőbb képet mutat, mint amit az ágazat egésze tapasztal.

Miért van ez így? A fizetési fegyelem is javul

A faktorálás elsődleges célja értelemszerűen a likviditásbiztosítás: a szállító a számla kiállítása után szinte azonnal, jellemzően a számlabeküldés napján hozzájut a követelés ellenértékének nagy részéhez (általában a 90%-hoz), függetlenül attól, hogy a kötelezett mikor fizet ténylegesen. Ez önmagában is kiszámíthatóbbá teszi a szállítói cash-flow-t egy olyan ágazatban, ahol – mint fentebb látszik – a fizetési határidők betartása korántsem magától értetődő.

Emellett azonban egy második, kevésbé látványos, de legalább ennyire fontos hatás is érvényesül: amikor a követelés egy pénzügyi szolgáltató (bank, faktorcég) tulajdonába kerül, a kötelezett fizetési magatartása jellemzően fegyelmezettebbé válik. A hazai faktorpiacon ez általánosan elfogadott tapasztalat – egyes szolgáltatók 10–30 százalékos javulásról számolnak be a vevők fizetési fegyelmében a professzionális követeléskezelés hatására. Ennek több oka is lehet: a pénzügyi szolgáltatóval szembeni fizetési elmaradás más kockázati és megítélésbeli súlyt hordoz, mint egy kisebb beszállítónak tartozni; – a folyamatos, rendszerezett esedékesség-figyelés és fizetési felszólítás pedig önmagában is szorítja a határidőt.

A mi adatsorunk ezt a mechanizmust közvetve alá is támasztja: annak ellenére, hogy az egészségügyi ágazat finanszírozási helyzete évek óta feszült, és a szektor egészében hónapokban, akár félévekben mérhető késedelmekről szólnak a hírek, a nálunk faktorált kapcsolatokban a késés – az ingadozások ellenére – tartósan heteken belül, jóval a piaci szint alatt maradt.

Mit jelent ez a beszállítóknak?

Egy kórházaknak szállító cég számára a faktorálás így kettős védelmet nyújt:

1. Azonnali likviditás – nem kell hónapokig várni a számla ellenértékére, a működés, a bérfizetés és az újabb beszerzések finanszírozása nem függ a kötelezett fizetési ütemétől.
2. Fegyelmezettebb kötelezett – a professzionális követeléskezelés és a pénzügyi szolgáltatóval szembeni fizetési prioritás miatt a tényleges kifizetés is kiszámíthatóbbá válik, ami hosszabb távon csökkenti a kintlévőségi kockázatot is.

A 2020–2026 közötti adataink azt mutatják: még egy strukturálisan alulfinanszírozott, időről időre komoly likviditási válsággal küzdő ágazatban is lehet kiszámítható, heteken belül rendeződő fizetési kapcsolatokat építeni – nem pedig a piacon jellemző, több hónapos, féléves csúszásokkal –, ha a követelés kezelése profi kézbe kerül.

Az elemzés a MagNet Faktor 2020–2026 I. félévi fizetési szokások és forgalom riportjai alapján készült.

Felhasznált külső források:

• Kórházak adóssága: 109 milliárdos januári tetőpont – Pharmindex Online (2026)
• Tűkön ülve várják a milliárdokat – Economx.hu (2026)
• Rejtett büntetés: nem fizeti ki az Orbán-kormány minden kórház teljes adósságát – Economx.hu (2026)
• Adósság­hegyek: betelt a pohár a kórházi beszállítóknál – Orvostechnikai Szövetség (osz.hu)

Mennyibe kerül a faktorálás?

Számold ki kalkulátorunkkal!