Iparűzési adó kiszámítása 2024 – mennyi a helyi iparűzési adó?

2024.01.25. Olvasási idő: 4 perc

Az iparűzési adó, mint helyi adó, a helyi adótörvény (1990. évi C. tv.) és a székhelyünk, valamint telephelyünk önkormányzatának helyi adó rendeletének együttes értelmezésével határozható meg. Ebben a cikkben az iparűzési adó számítási módszereiről lesz szó, melyek egységesen alkalmazhatók minden vállalkozásra, függetlenül a településtől. Ettől függetlenül segítünk megtalálni település szinten is az iparűzési adó mértékét!

Cikkünk tartalma:

• Mi az iparűzési adó?
• Milyen vállalkozási típusoknak kell iparűzési adót fizetni?
• Az iparűzési adó kiszámítása
• Egyszerűsített adóalap
• Hogyan csökkenthető az iparűzési adó?
• Hogyan kell befizetni az iparűzési adót?
• Gyakran ismételt kérdések az iparűzési adó kiszámításával kapcsolatban

 

Mi az iparűzési adó?

Az iparűzési adó egy olyan adónem, amelyet Magyarországon a vállalkozásoknak kell megfizetniük. Ez egy helyi adó, tehát az önkormányzatok rendelkeznek róla. Az iparűzési adó mértéke az önkormányzatok által meghatározott kulcsok alapján kerül kiszámításra az adóalapra. Az adóalapot a vállalkozás éves nettó árbevétele, és egyes költségeinek összegéből számolják k, amelyeket később részletezünk cikkünkben.

Az iparűzési adót minden vállalkozás köteles befizetni, és az összegyűjtött adóbevételek az adott település helyi költségvetését erősítik. Az adó mértéke és szabályai változhatnak az egyes önkormányzatok esetén, tehát fontos figyelni a helyi adórendeletre, és az országos adótörvényre is.

Milyen vállalkozási típusoknak kell iparűzési adót fizetni?

• Az egyéni vállalkozókat, és a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott mezőgazdasági őstermelőket az adott törvény szabályai alá sorolják.
• A jogi személyek, ideértve azokat is, amelyek felszámolás, kényszertörlés vagy végelszámolás alatt állnak, szintén a személyi jövedelemadó törvény hatálya alá tartoznak.
• Az egyéni cégek és egyéb szervezetek, beleértve azokat is, amelyek felszámolás, kényszertörlés vagy végelszámolás alatt állnak, ugyancsak az említett törvény rendelkezéseinek megfelelően kerülnek adózás alá.

Helyi iparűzési adó mértéke

A helyi iparűzési adó mértékét a Magyar Államkincstár oldalán találjuk meg.

Az iparűzési adó kiszámítása

 

Az adóalap kiszámítása során az árbevételből kivonjuk az anyagköltséget, az eladott áruk beszerzési értékét, az alvállalkozók, közvetített szolgáltatások, valamint az alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés költségeit.

Ezt az adóalapot székhelyünkön vagy telephelyünkön érvényes iparűzési adókulcs szerint szorozzuk meg, mely általában maximum 2% lehet. Fontos megjegyezni, hogy az önkormányzatoknak joguk van saját maguk meghatározni az iparűzési adó mértékét, tehát mindig célszerű ellenőrizni az aktuális település adórendeletét. Vannak települések, ahol ez a mérték kedvezőbb, sőt, vannak olyan települések is, ahol egyáltalán nem kell iparűzési adót fizetni.

Összefoglalva az iparűzési adó kiszámítása:

Az iparűzési adóalapot az előző év nettó árbevétele alapján kell meghatározni. Ehhez csupán annyi a feladatod, hogy összeadd az előző évi nettó bevételeidet, majd megállapítsd, hogy a hatóság által meghatározott három sáv közül melyikbe tartozik:

• 12 millió forintos vállalkozói bevétel alatt,
• 12 millió és 18 millió forint közötti vállalkozói bevétel, vagy
• 18 millió forintot meghaladó, de 25 millió forint alatti vállalkozói bevétel (kizárólag kiskereskedelmi tevékenységet folytató átalányadózók esetén akár 120 millió forintig).

Az egyszerűsített adóalapról

2023-tól az új Iparűzési Adó Törvény értelmében lehetőséged van az egyszerűsített adóalap választására a HIPA fizetési kötelezettség teljesítése során. Az adóalap az az összeg, amely alapján az adott adótípust meg kell fizetned.

Az egyszerűsített adóalapot a HIPA esetén választhatod, amennyiben éves nettó árbevételed nem haladja meg a 25 millió forintot. Kiskereskedelmi tevékenység esetén, ha átalányadós vagy, akkor ez a határ tovább emelkedik 120 millió forintra.

Ha bevételeid átlépik a küszöböket vagy meghaladják ezeket az értékeket, akkor a HIPA fizetését az éves bevallásod alapján kell rendezned az érintett önkormányzat felé.

Reméljük, most már kezd érthető lenni, hogyan kell kiszámolni az iparűzési adót, azonban érdemes tovább görgetned, mert a továbbiakban néhány tippet adunk a helyi iparűzési adó csökkentésére.

Hogyan csökkenthetjük az iparűzési adót?

Az iparűzési adó alapjának legális csökkentésére vonatkozó gyakorlati költségeket a következőképpen határozhatjuk meg:

• Gyártásnál az alapanyag és csomagolóanyag, valamint a nem tárgyi eszköznek minősülő eszközök költségei.
• Szolgáltatásoknál korlátozottan lehet anyagköltségeket elszámolni, például a tisztítószerek és irodaszerek költségeit.
• Kereskedelmi tevékenység esetén az értékesített áru beszerzési értéke.
• Alvállalkozói teljesítéseknél, és közvetített szolgáltatásoknál a kiszervezett munka, és a közvetített szolgáltatások árrésével növelt összeg vonható le az adóalapból. Fontos azonban figyelni a jogi követelményekre, például, hogy szükséges az írásban is rögzített vállalkozási szerződés.

 

Az iparűzési adó befizetésének határideje

2023-tól az egyszerűsített adóalapnak köszönhetően a vállalkozások adminisztratív terhe is lecsökken. Ebben az évben ugyanis, az új szabályok értelmében már csak egyetlen, május 31-ei határidőt kell szem előtt tartanod az iparűzési adófizetés tekintetében, szemben a korábbi két befizetési határidővel.

Gyakran ismételt kérdések az iparűzési adó kiszámításával kapcsolatosan

 

1. Mi az iparűzési adó, és hogyan számolható ki?

Az iparűzési adó egy helyi adónem, melyet Magyarországon a vállalkozásoknak kell fizetniük. Az adóalapot az előző év nettó árbevétele, és egyes költségek alapján határozzák meg. Az önkormányzatok saját kulcsaik alapján számolják ki az adó mértékét.

2. Kiknek kell iparűzési adót fizetni?

Az egyéni vállalkozóknak, a mezőgazdasági őstermelőknek, jogi személyeknek, egyéni cégeknek, és más szervezeteknek is kötelező iparűzési adót fizetni.

3. Hogyan számolható ki az iparűzési adóalap?

Az adóalaphoz az árbevételből levonják az anyagköltséget, az eladott áruk beszerzési értékét, az alvállalkozói és közvetített szolgáltatások költségeit. Az így kapott összeget szorozzák meg az iparűzési adókulccsal.

4. Mi az egyszerűsített adóalap, és mikor alkalmazható?

2023-tól a HIPA fizetésekor a vállalkozások választhatják az egyszerűsített adóalapot. Ehhez azonban az éves nettó árbevételük nem haladhatja meg a 25 millió forintot, illetve kiskereskedelmi tevékenység esetén a 120 millió forintot.

5. Hogyan csökkenthető az iparűzési adó?

A gyakorlati költségek között szerepelhetnek gyártás esetén az alapanyag és a csomagolóanyag költségei, szolgáltatásoknál a tisztítószerek és irodaszerek, kereskedelem esetén az értékesített áruk beszerzési értéke. Alvállalkozói teljesítések és közvetített szolgáltatások is csökkenthetik az adóalapot.

7. Mi a teendő, ha a vállalkozásnak több telephelye van különböző önkormányzatok területeken?

Minden telephely esetében külön-külön kell számolni az iparűzési adót a telephely székhelye vagy telephelye szerinti önkormányzati kulcsok alkalmazásával. Az adófizetési kötelezettséget minden telephelyre külön-külön kell teljesíteni.

8. Hogyan lehet nyomon követni az aktuális helyi adórendelet változásait?

Az önkormányzatok rendszeresen frissítik helyi adórendeleiket. A vállalkozásoknak érdemes figyelemmel kísérni az önkormányzatok honlapjait, hivatalos közleményeiket, és kapcsolatba lépni a helyi adóhatósággal az aktuális információkért.

9. Milyen következményekkel járhat az iparűzési adó befizetések elmulasztása vagy hibás kiszámítása?

Az iparűzési adó fizetésének elmulasztása vagy hibás kiszámítása súlyos következményekkel járhat, ideértve a késedelmi kamatokat és büntetéseket. Minden vállalkozásnak fontos, hogy időben és helyesen teljesítse adófizetési kötelezettségeit, és szükség esetén érdemes adószakértővel konzultálni.

Ha céged likviditási problémákkal szembesül, válaszd a faktorálást, ami egyszerű és gyors pénzhez jutást garantál!