Ennyi táppénzt kaphatsz egyéni vállalkozóként 2024-ben
A táppénz fontos lehet az egyéni vállalkozók életében, különösen olyan időszakokban, amikor betegség vagy egyéb kényszerű kiesés miatt nem tudnak dolgozni. Mivel egy egyéni vállalkozónak betegszabadság nem jár, így egyből a táppénz és az egyéni vállalkozó jogviszonyát érdemes megismerni. Összeszedtük a legfontosabb információkat cikkünkben, hogy mit kell tenned egyéni vállalkozóként, ha táppénzre mennél!
Amikor táppénzről beszélünk egyéni vállalkozóként fontos figyelembe venni, hogy különbség van a főállású és a másodállású vállalkozó között. Először viszont nézzük meg, mi is pontosan a táppénz.
Mi az a táppénz?
A táppénz egy havi rendszerességű, jövedelemarányos pénzbeli ellátás, mely a keresőképtelenség időtartama alatt hivatott pótolni a kieső jövedelmet. Célja a betegség szociális kockázatának enyhítése. Kizárólag a kötelező egészségbiztosítással rendelkezők jogosultak rá.
Mi a különbség a táppénz és a betegszabadság között?
A táppénz és a betegszabadság a keresőképtelenség esetén járó ellátások, de van közöttük néhány fontos különbség:
1. Forrás:
- A betegszabadságot a munkáltató fizeti.
- A táppénzt az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) folyósítja.
2. Időtartam:
- A betegszabadság naptári évenként 15 munkanap.
- A táppénz a keresőképtelenség időtartamára jár, maximum 1 évre.
3. Mérték:
- A betegszabadság esetén a jövedelem70%-át kapja a munkavállaló.
- A táppénz mértéke a keresettől függően 50-70% között mozog.
Táppénz igénylése másodállású egyéni vállalkozóként
A táppénzre való jogosultság és mértéke másodállású vállalkozóként eltér a főállású munkaviszonyban állóktól.
Jogosultság:
A táppénzre való jogosultsághoz minimum 3 hónap folytonos társadalombiztosítási jogviszony szükséges az adott jogviszonyban.
Ez azt jelenti, hogy másodállású vállalkozóként (azaz rendelkezik bejelentett főállással) csak akkor jogosult táppénzre, ha a vállalkozói tevékenysége mellett van főállása is, és a főállásban legalább 3 hónapja társadalombiztosított.
Fontos megjegyezni, hogy a mellékállású katás vállalkozók nem jogosultak táppénzre.
A táppénz mértéke:
A táppénz mértéke a bevallott jövedelem alapján kerül megállapításra.
- A táppénz 50%-át kapja meg a vállalkozó, ha a bevallott jövedelme nem éri el a minimálbér 70%-át.
- A táppénz 60%-át kapja meg a vállalkozó, ha a bevallott jövedelme a minimálbér 70%-a és 100%-a között van.
- A táppénz 70%-át kapja meg a vállalkozó, ha a bevallott jövedelme meghaladja a minimálbért.
Táppénz igénylése:
A táppénz igényléséhez a következő dokumentumokra van szükség:
- Orvosi igazolás a keresőképtelenségről.
- „Táppénz igénybejelentő” nyomtatvány a munkáltatótól (főállású munkáltatótól).
- Jövedelemigazolás az előző év adóbevallása alapján.
Nagyon fontos, hogy ez az általános eljárás nem mindenkire igaz, hiszen a vállalkozói státusz, valamint az adott egészségügyi állapot, a biztosítás stb. ezt megváltoztathatja. A teljes folyamatról, lehetőségekről érdeklődj főállású munkaadódnál, könyvelődnél vagy az állami felületeken.
Táppénz igénylése főállású egyéni vállalkozóként
Főállású egyéni vállalkozóként a táppénz igénylése elektronikus úton, a SZÜF (Személyre Szabott Ügyfélszolgálati Felület) rendszerén keresztül történik.
A táppénz igényléséhez szükséges:
Elektronikus ügyintézéshez szükséges regisztráció:
Regisztrálni a Kormányzati Ügyfélszolgálati Portálon lehet.
A regisztrációhoz szükséges a TAJ kártya, a bankszámlaszám és a mobilszám.
Orvosi igazolás:
A keresőképtelenséget az orvos igazolja. Az igazoláson szerepelnie kell a keresőképtelenség okának, időtartamának és várható befejezésének.
„Táppénz igénybejelentő” nyomtatvány:
A nyomtatványt a SZÜF rendszerében kell kitölteni és benyújtani.
A nyomtatványon szerepelnie kell a vállalkozó adatainak, a keresőképtelenség időtartamának és a bevallott jövedelemnek.
A táppénz folyósítása:
A táppénzt az OEP folyósítja.
A táppénz első 15 napját a megbízó (megrendelő) fizeti, 70%-os mértékben.
A 16. naptól az OEP folyósítja a táppénzt.
A táppénz mértéke a bevallott jövedelem alapján kerül megállapításra.
- 50% a minimálbér 70%-a alatti jövedelem esetén.
- 60% a minimálbér 70-100%-a közötti jövedelem esetén.
- 70% a minimálbért meghaladó jövedelem esetén.
Fontos megjegyezni:
- Táppénz ideje alatt a vállalkozó nem végezhet munkát.
- A táppénz folyósításának feltétele a munkakör ellátására való képtelenség.
- Az OEP ellenőrizheti a táppénz jogosultságát.
Tippek főállású egyéni vállalkozóknak táppénzzel kapcsolatosan
Fontos, hogy megfelelő mértékű társadalombiztosítási járulékot fizess a vállalkozás után, hogy biztosítsd a táppénzre való jogosultságot. Minél magasabb a jövedelem, annál nagyobb a táppénz mértéke is.
A táppénz ideje alatt se felejts el gondoskodni a vállalkozás működéséről!
Hasznos állami linkek:
A faktoring táppénz alatt is segít
Táppénz alatt különösen fontos, hogy a vállalkozás cash flow-ja és likviditása biztosított legyen. Ilyen helyzetben a lassan áramló tőke különösen nagy ellenség. Erre jó megoldás a faktoring, hiszen kiállított számlád összegét a fizetési határidőtől függetlenül 24 órán belül megkaphatod.
Ismerd meg jobban a faktoringot
Próbálja ki kalkulátorunkat:
Mennyibe kerül a faktorálás?
Számold ki kalkulátorunkkal!
Add meg a faktorálandó számla összegét, mi pedig segitünk kiszámolni a faktorálás során felmerülő költségeket.
Megelőlegezett összeg
24 órán belül utaljuk neked
Összköltség
Az összköltséget az aktuális piaci kamattal, a minden hónap első napján érvényes BUBOR-ral számoljuk.
BUBOR = 8,375%
Fennmaradó összeg
A számla teljesítését követően utaljuk neked
A kalkulált adatok tájékoztató jellegűek, nem minősülnek ajánlattételnek
Gyakran ismételt kérdések a táppénzzel kapcsolatosan egyéni vállalkozóként
Mi a táppénz célja, és hogyan segít az egyéni vállalkozóknak?
A táppénz a keresőképtelenség időtartamára szóló jövedelemkiegészítés, amely segít enyhíteni a betegség szociális következményeit az egyéni vállalkozók életében.
Mi a különbség a táppénz és a betegszabadság között?
A betegszabadságot a munkáltató fizeti, míg a táppénzt az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) folyósítja. Időtartam, forrás és mérték tekintetében is eltérnek.
Kik jogosultak a táppénzre?
Kizárólag a kötelező egészségbiztosítással rendelkezők jogosultak táppénzre, beleértve az egyéni vállalkozókat is.
Hogyan zajlik a táppénz igénylése főállású egyéni vállalkozóként?
Elektronikus úton a SZÜF rendszerén keresztül, szükséges regisztrációval, orvosi igazolással, és „Táppénz igénybejelentő” nyomtatvánnyal.
Mi a táppénz mértéke másodállású és főállású vállalkozók esetén?
A mérték a bevallott jövedelem alapján kerül megállapításra, eltérően a minimálbér 70%-ától a minimálbért meghaladó jövedelemig.
Mi a teendő, ha valakinek két jogviszonya van, és táppénzre szorul?
A táppénzt jogviszonyonként kell elbírálnia a háziorvosnak, és mindkét jogviszony esetében külön orvosi igazolás szükséges.
Hogyan befolyásolja a táppénz az egyéni vállalkozók járulékfizetését?
A kieső időszak alatt arányosan mentesülnek a minimális járulékfizetési kötelezettség alól, de ehhez mindenképp szükséges, hogy a táppénzt megigényeljék.
Mire kell figyelniük a kisadózóknak (katásoknak) táppénz esetén?
A táppénz időtartamával arányosan nem csökken az éves alanyi adómentes keretük, és figyelembe kell venniük azt is, hogy a táppénz hatással lehet az éves bevételi határra.
Kell-e külön táppénzt igényelni mindkét jogviszony esetén, ha valakinek két munkahelye van?
Igen, mindkét jogviszonyra külön kell táppénzt igényelni, és az orvosi igazolásokat is jogviszonyonként kell beszerezni.
Mi a teendő, ha valaki másodállású vállalkozóként táppénzre szeretne menni?
A másodállású vállalkozónak biztosítania kell minimum 3 hónapos társadalombiztosítási jogviszonyt, a táppénz mértéke pedig a bevallott jövedelem alapján kerül meghatározásra.
Meddig folyósítja a megbízó a táppénzt főállású vállalkozóknak?
A táppénz első 15 napját a megbízó (megrendelő) fizeti 70%-os mértékben, majd a 16. naptól az OEP (Országos Egészségbiztosítási Pénztár) folyósítja.
Mi alapján számolják ki a táppénz összegét főállású egyéni vállalkozóknak?
A táppénz mértéke a bevallott jövedelem alapján kerül meghatározásra: 50%, 60% vagy 70%, attól függően, hogy a bevallott jövedelem eléri-e a minimálbér 70%-át.
További hasznos linkek:
